Fonálférgek elleni védekezés céljából. Tartalomjegyzék

A szántóföldi kultúrák közül a burgonyának van a legtöbb kórokozója, kártevõje. A Magyarországon rendszeresen fellépõ, védekezést igénylõ károsítók száma szerencsére jóval kevesebb, de sajnos új, behurcolt károsítókkal is számolnunk kell. Talajlakó kártevõk A burgonya gumóját elsõsorban fonálférgek, valamint a pattanóbogarak lárvái drótférgeka cserebogárpajorok, valamint a mocskospajorok, a vetési bagolylepke lárvái károsítják.

Gumórontó fonálféreg — Ditylenchus destructor Elsõsorban monokultúrás termesztésben, öntözött körülmények között okoz problémát. A fonálféreg a burgonya gumóját károsítja. A gumóhéj alól a gumó belseje felé terjedõ barna, rothadó foltok a tárolás során válnak kifejezetté. A gumóhéj elvékonyodik, gyûrött lesz. A károsított gumókon rothasztó baktériumok és gombák telepedhetnek meg, amelyek az egészséges gumókra is átterjedhetnek. Zárlati károsító. Fertõzött gumót szaporítóanyagként felhasználni nem szabad.

Felszaporodásukat egészséges vetõgumó használatával, minél hosszabb idejû vetésforgó alkalmazásával elõzhetjük meg. Vegyszeres védekezésre a metam-nátrium hatóanyagú fumigáns kezelés, illetve a fosztiazat hatóanyagú talajfertõtlenítés javasolható. Közönséges burgonya-fonálféreg — Globodera rostochiensis, Sápadt burgonya-fonálféreg — Globodera pallida Magyarországon a G.

A Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok I. A fonálféreg lárvái és kifejlett egyedei a burgonya gyökerén szívogatnak.

Fonálférgek elleni védekezés céljából

A ciszta alakban telelõ kártevõ tavasszal kikelõ lárváinak szívogatása óriássejtek képzõdését váltja ki, amelyek a gyökér tápanyagforgalmát akadályozzák. Erõs fertõzés esetén a növények satnyák, a lombozat sárgul, a tõ kevés és apró gumót terem. A károsítás hatására dús, bojtos gyökérzet alakul ki, a virágzás akár két héttel is késhet. A legsúlyosabb esetben a tábla legfertõzöttebb foltjaiban kipusztul a burgonya. A burgonya fonálférgek elleni védekezés céljából elterjedését és felszaporodását az ellenõrzött, fertõzésmentes vetõgumó használatával, és a minél tágabb vetésforgó alkalmazásával akadályozhatjuk meg.

Ahol a kártevõ már megtelepedett, onnan kiirtani nem lehetséges, ezért a védekezés célja a talaj cisztafertõzöttségének a kimutatási szint alá csökkentése. A védekezés a vetésváltás, nematicidek alkalmazása és rezisztens fajták termesztésének kombinációjával lehet eredményes. Kémiai védekezésre magas fertõzöttség esetén ciszták ellen a dazomet, metám-ammónium és a metám-nátrium hatóanyagú általános talajfertõtlenítõ szer javasolható.

Inváziós lárvák ellen fosztiazat vagy oxamil hatóanyagú szisztemikus granulátumok használhatók. Talajlakó rovarlárvák — Elateridae, Melolonthidae Jelentõségük az utóbbi években újra megnõtt, a száraz évjáratok, valamint a pénzhiány miatt elmaradó talajfertõtlenítések hatására. Fonálférgek elleni védekezés céljából burgonyában még a többi tápnövényénél is nagyobb veszteséget idézhet elõ.

A kárt leggyakrabban a pajorok és sclerosisos intraductalis papilloma atypia-val drótférgek okozzák, de egyes években a mocskospajorok felszaporodása nyomán is nagy terméskiesés jelentkezik. A gumó húsában mély, nyílt berágásokat okoznak fonálférgek elleni védekezés céljából cserebogárpajorok, és a vetési bagolylepke lárvái, a mocskospajorok.

A drótférgek rágása nyomán kerek lyukak, alagútszerû járatok alakulnak ki a gumó belsejében. A drótférgek és cserebogárpajorok több éves fejlõdésûek 3—5, ill. Burgonyában a vetési bagolylepke II. A talajlakó kártevõk esetében az agrotechnikai védekezési lehetõségeknek különös jelentõsége van, a kártétel lényegesen mérsékelhetõ.

Az elsõ kártételi év után talajmûveléssel és talajforgatással tárcsa, kombinátor, talajmaró stb.

Mi mozog a maszkokban??? (2) - Mikroszkóppal!

Kerülni kell a burgonya erdõk, fasorok szomszédságába, valamint lucerna, vagy gyeptörésbe ültetését. A kémiai védekezés szükségességét a kártevõk egyedsûrûsége alapján ítéljük meg.

A talajfelvételezést — amennyiben lehetséges — még az õsz folyamán célszerû elvégezni, amikor a lárvák még a felsõ 15—20 cm-es talajszintben tartózkodnak.

Gyakori hiba, hogy a felvételezésre és a talajfertõtlenítésre csak késõ õsszel kerül sor, amikor a lárvák már a talaj mélyebb rétegeiben telelnek, így a kezelés a kívánt hatást nem éri el. Amennyiben a területen m2-enként drótféreg, illetve 1 vagy ennél több pajor található, a védekezést feltétlenül el kell végezni.

A fejlett, L3 stádiumú pajorokkal erõsen fertõzött területen nem javasolt a burgonya termesztése a fokozott kárveszélyre való tekintettel, még talajfertõtlenítés mellett sem.

Az inszekticid granulátumok közül a terbufosz, karbofurán, diazinon, és forát hatóanyagú készítmények alkalmasak.

Hatékonyságuk jobb, ugyanakkor a környezetet kevésbé terhelik, ha a készítményeket az ültetéssel egy menetben, sorkezelés formájában juttatjuk ki. A karboszulfán, karbofurán, imidakloprid és fonálférgek elleni védekezés céljából hatóanyagú folyékony talajfertõtlenítõ szerek használata is engedélyezett, csapadékszegény vegetációs idõszakokban hatásuk jobban érvényesülhet.

Egyes talajfertõtlenítõ szerek részleges hatással rendelkeznek más kártevõk pl.

Fonalfereg elleni biologiai vedekezes

A vetõgumó-csávázás formájában alkalmazott imidakloprid hatóanyagú szerek felhasználása a lombkártevõk — pl. Burgonyabogár — Leptinotarsa decemlineata A burgonya rendszeres, s egyben legveszélyesebb kártevõje. A teljes lombozatot, ezáltal a termést is megsemmisítheti. Mind az imágók, mind a lárvák károsítanak, de a fõ kárt a lárvák okozzák.

1. Nematop cserebogár pajor elleni készítmény 50 milliós - BioKiskert Fonalfereg elleni biologiai vedekezes Tartalom A termékben található Steinernema carpocapsae fonálféregfaj többféle rovar talajban élő lárváit, és a vakondtücsök kifejlett egyedet aktívan keresi és megfertőzi.
2. Alternatív megoldások sárgarépa fonálféreg elleni védelmében Csaba kérdése: Hogyan tudok védekezni sárgarépában a fonálférgek ellen?
3. A paradicsom kártevői A paradicsom kártevőegyüttese a termesztési módtól függően eltérő.
4. Késedelem a condyloma eltávolítása után
5. Ez azt jelenti, hogy a fertőzött területen szaporítóanyagot nem szabad termeszteni, az étkezési burgonya pedig csak mosás vagy koptatás után hozható forgalomba.
6. Papilloma kendő

A fiatal lárvák kezdetben a levél fonáki részén csoportban hámozgatnak, majd karéjoznak. A nagyobb lárvák egyre több levelet fogyasztanak, végül tarrágást okozhatnak. A második nemzedék imágói a lombozat pusztulása után a talajfelszínre került gumókat is károsítják. Magyarországon évente két nemzedéke fejlõdik, amelybõl az elsõ nemzedék kártétele jelentõsebb.

A talajban áttelelt bogarak elõjövetele április—május hónapokra esik. A levelek fonákára lerakott tojásokból a lárvák kelése általában május harmadik dekádjában kezdõdik meg. A lárvák fejlõdésével rohamosan növekszik az elfogyasztott lomb mennyisége, az utolsó stádiumú lárvák a legfalánkabbak.

A kifejlett lárvák június elsõ dekádjától a talajba vonulnak bábozódni. Az új imágók június végén—július elején jelennek meg. A második nemzedék károsítása július-augusztus hónapokra esik. Az imágók elhúzódó elõjövetele miatt a nemzedékek egymástól nem különíthetõk el.

A védekezéshez leggyakrabban taglózó hatású készítményeke használatosak, amelyek a kártevõ minden mozgó alakja ellen hatásosak.

Fosztiazát

Ezeket a készítményeket a tömeges lárvakeléskor, minél kisebb lárvák ellen kell kipermetezni, valamint akkor alkalmazzuk, ha a burgonya kelésekor erõs imágóbetelepedést tapasztalunk. Sajnos, az engedélyezett listán szereplõ szerek egy részének hatékonysága a burgonyabogár rendkívüli alkalmazkodóképessége, valamint a gyakori technológiai hibák következtében csökkent. A benszultap, fipronil, acetamiprid, tiakloprid, klotianidin, abamektin hatóanyagok jó eredményt adnak.

A rezisztencia kialakulásának elkerülése céljából a hatóanyagok cseréjét alkalmazni kell! A taglózó hatásúaknál kevésbé látványosan dolgoznak az ún.

Ezeket már a lárvakelés kezdetén ki kell juttatni. A lufenuron, teflubenzuron, novaluron hatóanyagú készítmények használhatók.

Szintén csak a kis lárvák ellen hatékony a Bacillus thuringiensis tartalmú preparátum is, amely környezetkímélõ védekezési lehetõséget biztosít a kártevõ ellen. A gumócsávázás formájában alkalmazható imidakloprid hatóanyagú csávázószer az elsõ nemzedék károsításától teljes védelmet nyújt, emellett a levéltetvek ellen is hatásos.

Talajfertőtlenítő szerek

Levéltetvek — Aphidoidea A burgonyán több levéltetû faj károsíthat, a gyakorlatban a legtöbb problémát a zöld õszibarack-levéltetû és a sárga burgonya-levéltetû okozza. A levélfonákon, illetve a hajtásokon szívogató levéltetvek erõs fertõzöttség esetén a növény fejlõdését a növényi nedvek elvonása által akadályozzák. E kártételüknél sokkal jelentõsebb a vírusbetegségek terjesztése, ezért jelenlétük fõleg a vetõburgonya-táblákon veszélyes.

A szárnyas alakok betelepedése az állományba már májusban megkezdõdhet. A szárnyatlan alakok felszaporodása kedvezõ idõjárási körülmények esetén június—július hónapokban történhet.

A hõségnapok beköszöntével, július közepére általában a tömegszaporodás befejezõdik. A védekezés alapja, különösen vetõburgonyában, a kártevõ korai felismerése. A szárnyasok betelepülését sárga tálcsapdákkal, valamint az állomány gyakori szemrevételezésével figyelhetjük meg.

A vírusfertõzés megakadályozása céljából mechanikai szártalanítást, vagy vegyszeres gyomirtást végezhetünk. A kémiai védekezést már az elsõ egyedek megjelenésekor meg kell kezdeni. Az imidakloprid, acetamiprid, pimetrozin, illetve szerves foszforsavészter és piretroid hatóanyagú készítményekkel eredményes a védekezés.

Árutermelõ burgonyatáblákon általában elegendõ a levéltetvek elleni védekezést a burgonyabogár elleni védekezéssel egy menetben és azonos inszekticiddel elvégezni. Ebben az esetben a mindkét károsító ellen hatékony, pl.