Fonálférgek ellen

A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búzaültetvényeinket fonálférgek ellen, szõlõiskolákzöldségnövényeinket paprika, paradicsom, hagyma, saláta, káposzta, uborka jelentõs mértékben károsítják a szabad szemmel nem látható növényparazita fonálférgek is.

Ezek az 1 mm alatti, talajokban, növényekben szabadon élõ kis állatok szabadföldön és üvegházakban fóliasátrakban egyaránt jelentõsek.

Rendszertanilag a hengeresférgekhez tartozó parányi állatok, fonálférgek ellen tekintve a legnagyobb létszámú élõlények a Földön. Ezeknek döntõ hányaduk közömbös szaprofita faj, csak kis részük okoz mezõgazdasági károkat.

A fonálférgek Szójabab-cisztaképző fonálféreg Heterodera glycines és petéje, www. A növényeket károsító fonálférgeknek két típusa van, az ekto külső - és endo belső -paraziták. Míg az előbbi csoport önálló mozgásra és akár 1 m megtételére is képes a talajban, addig az endoparaziták a gyökeret átfúrják, bejutva abban folytatják a táplálkozást.

Ezek az úgynevezett növényparazita nematodák fonálférgek szájszuronnyal rendelkeznek, amelyekkel megsértik a növények szöveteit, amelyek torzulnak, elszínezõdnek, fejlõdésükben visszamaradnak, elszáradnak. Kártételüket növeli, hogy egyes fajaik vírusvektorok vagy különbözõ baktérium- és gombabetegségeket is terjesztenek. A fonálférgek kártétele következtében az egyes növényi kultúrákban több millió forintos termésveszteség is elõfordulhat.

A fonálférgek között azonban hasznos fajok is akadnak, amelyeket a biológiai védekezésben egyre sikeresebben alkalmaznak a különbözõ rovarkártevõk ellen.

Fonálférgek a növényvédelemben

Ezek a ragadozó entomopatogén fonálférgek talajokban élnek, és az itt elõforduló rovarokat, lárvákat pl. A növényparazita fonálférgek a növény minden részét megtámadhatják, a gyökereket vagy a gumót a gyökérgubacs-fonálférgek Meloidogyne fajok és a cisztaképzõfonálférgek Globodera fajoka törzset és a szárat a szárfonálférgek Ditylenchus fajoka leveleket a levélfonálférgek Aphelencnoides fajokmíg a virágokat az Anguina fajok támadják meg.

Lehetnek belsõ és külsõ élõsködõk egyaránt. Magyarországon nál több szabadon élõ szaprofita, ragadozó és növényi élõsködõ fajt mutatta ki, amelyek közül közel 30 a növényi kártevõ.

Ivóvízkezelés: klór-dioxid oldal fonalférgek ellen

A fonálférgek elleni védekezési lehetõségek közül elsõ helyen a megelõzés áll. Fontos a talajvizsgálat, a növényvizsgálat, a fertõzésmentes szaporítóanyag elõállítása.

A kultúrnövényeink termesztése során gondunk lehet bizonyos fonálférgekkel vagy gombás betegségekkel, akár kártevőkkel is, amelyek a talajban károsítják majd növényeinket. Érdemes tehát olyan előveteményt választani, ami nem fogékony a termeszteni kívánt növényünk károsítóira. Jelentős gazdasági kárt okozhatnak esetenként a talajban lévő fonálférgek, mint a Ditylenchus spp. Mit tehetünk a fonálférgek gyérítése céljából? Amennyiben célunk az, hogy megelőzzük a fent említett nehézségeket, vagy ha már szembesültünk velük, akkor javíthatunk talajunk állapotán, ha az alábbi növényeket termesztjük a kultúrnövényünk telepítését, vetését megelőzően.

Agrotechnikai védekezési eljárások között megemlíthetjük a vetésforgók alkalmazását. Az egyes növényfajták eltérõen érzékenyek a fonálféreg fertõzésekre, ezért egyre nagyobb jelentõsége van a rezisztencianemesítésnek paprika, paradicsom.

A kémiai védekezés költségessége, toxicitási veszélye, bizonytalansága miatt egyre jobban háttérbe szorul. A legfontosabb hazánkban elõforduló fonálférgek kártétele az alábbiakban foglalható fonálférgek ellen Gyökereken károsító fonálférgek cisztaképzõ-fonálférgek - Közönséges burgonya fonálféreg Karantén károsító.

Magyarországon hosszú ideig csak elvétve fordult elõ Keszthely,de az utóbbi években Pest és Nógrád megyében újra betelepedett.

Kártétele következtében a burgonya gyökere elhal, tápanyag- és vízellátási zavarok lépnek fel, újabb, dús mellékgyökerek fejlõdnek. A növény fejlõdésében visszamarad, gyenge, kevés szárat fejleszt, a levelek elsárgulnak, a gumók csenevészek maradnak.

This is the second tab

A gumókon másodlagos fertõzés következtében baktériumos és gombás fertõzések jelenhetnek meg Rizoctonia. Az ide tartozó fajok nõstényei cisztákká alakulnak át, amelyek a talajokban találhatók, és bennük a fonálférgek tojás formájában évekig képesek fennmaradni.

Szívféreg

Védekezés: vetésforgó, a területen 5 évig nem lehet burgonyát termeszteni. A növény újabb és újabb oldalgyökereket fejleszt, amelyen fehér, késõbb barna ciszták láthatók.

Éves hazai termésünk

Éjjel a levelek általában magukhoz térnek. Védekezés: vetésforgó alkalmazása. Mivel melegkedvelõ fajokról van szó, üvegházi kártételük jelentõsebb.

Szponzorok

Kártételük következtében a növények, elsõsorban zöldségnövények gyökerein változó nagyságú, többnyire gomb alakú gubacsok jelennek meg amelyek nagysága akár mogyorószem méretû is lehetezek belsejében található a fehér színû nõstény. Gumós növények esetében a gubacsképzõdés elmaradhat. A fertõzött növény fejlõdésében visszamarad, erõs fertõzés esetén elszáradhat.

Védekezés: szabadföldön vetésforgóval, üvegházban fertõzésmentes szaporítóanyag elõállításával, talajgõzöléssel és talajcserével lehet.

Az érzékeny fajták termesztését gyógyszer a duofilm szemölcsök ellen kell. Az egyéb gyökérfonálférgek közül meg kell említeni a vírusvektor fonálférgeket, amelyek elsõsorban szõlõiskolákban veszélyesek. Közvetlen kártételük, a gyökerek szívogatása nem veszélyes, de jelentõs szõlõvírusokat terjesztenek.

Súlyos fertõzés esetén a területen 5 évig ne foglalkozzunk szõlõtelepítéssel.