A prosztatarák túlélése

a prosztatarák túlélése

A gesztenye nagyságú mirigy, amely a herékben termelődő spermához termel a spermiumok mozgását elősegítő, egyebek mellett cinket, citromsavat és enzimeket tartalmazó váladékot. A prosztata által termelt tejszerű folyadék a herékből az ondóvezetéken keresztül áramló hímivarsejtekkel keveredve biztosítja a spermiumok életképességét szavatoló környezetet.

Kit fenyeget a prosztatarák? Idehaza minden évben férfi halálát okozza a prosztatarák, a halált okozó daganatos betegségek sorában a férfiaknál a tüdőrák után a második helyen áll. A kór kialakulásának pontos okát nem ismerni, a kutatások azonban több tényezőt is feltételeznek, amelyeknek köze lehet a betegség kialakulásában. A legnagyobb kockázat kiküszöbölhetetlen: az életkor. A kór rendszerint az idősebb férfiak betegsége: középkorúak között ritkán fordul elő, ötven év felett az életkor előrehaladtával évről-évre nő a kockázat.

Az orvosok ma még a prosztatarák túlélése tudnak a prosztatarák kialakulását előidéző külső tényezőkről.

A zsíros étrend mellett több kutatás is talált arra utaló tényezőket, hogy egyes foglalkozási ágakban — elsősorban forrasztás, galvanizálás, akkumulátorgyártás során — kadmiummal dolgozó férfiakban az átlagosnál nagyobb arányban volt kimutatható prosztatakárosodás. Ennél nagyobb a szerepük olyan belső rákkeltő tényezőknek, mint a szülői nemcsak apai, hanem anyai is örökség: egyes országokban — a szakirodalomban elsősorban a skandináv államokat említik — nagyobb a prosztatadaganat előfordulási gyakorisága, ennek hátterében részben az áll: ahol tovább élnek a férfiak, ott nagyobb az a prosztatarák túlélése arra, hogy kialakul a rendellenesség.

Fontos a családi kórelőzmény ismerete is. Megfigyelték: egyes családokban halmozottan fordult elő, hogy ez a daganattípus támadta meg a férfiakat.

A prosztatarák kockázatát tehát viszonylag magasnak kell tekinteni akkor, ha a vérrokonok között már fordult elő hasonló betegség, különösen, ha azok fiatalabb életkorban alakultak ki. A szervezet hormonháztartása is hatással van a prosztata működésére, így esetleges megbetegedésére is.

Ezért halálos a prosztatarák

Kulcsszerepe a tesztoszteronnak, a férfi nemi hormonnak van: a szexuálisan aktívabb férfiaknál nagyobb a valószínűsége a prosztatacarinóma kialakulásának. A szexuális együttlét természetesen ennek ellenére sem ellenjavalt tevékenység, hiszen az aktivitásnak más betegségek terén éppen jótékony hatásait emelik ki.

Nemcsak daganat okozhat prosztatabajt A prosztata megnagyobbodása idős korban általánosnak mondható rendellenesség, a mirigy eredeti méretének akár a többszörösére is megnövekedhet.

Valójában nem maga a prosztata nagyobbodik meg: a férfi nemi hormonok csökkenésével a dülmirigy melletti női csírahámnak megfelelő szövetcsomó szaporodik fel. A megnövekedett dülmirigy nehezíti a vizelet, mivel azon át csak a jobban telítődött, ezáltal erősebben feszülő húgyhólyag képes átpréselni a leszűkült húgycsövön át a vizeletet — ebből következően a hólyag egyre nehezebben üríthető ki, az csaknem állandóan tartalmaz valamennyi vizeletet.

A tapasztalatok szerint nem ritka, hogy a prosztata megnagyobbodás során végzett vizsgálatok, esetleg operáció során derül fény arra, hogy a dülmirigy rákos sejteket is tartalmaz.

Prosztatarák: az áttétektől függ a gyógyulás

Egyértelmű közvetlen összefüggést azonban mindeddig nem bizonyítottak a prosztata megnagyobbodása és a daganat megjelenése között, olykori együttjárásukban leginkább annak lehet szerepe, hogy mindkét rendellenesség összefüggésben áll az életkorral. Nincs hatékony szűrés, mégis kellenek a vizsgálatok A prosztatarák túlélése betegség korai felismeréséhez nincs olyan módszer, amely minden esetben hatékony és egyértelmű lenne, ez az oka annak, hogy a női méhnyak- vagy emlőszűréssel ellentétben, nincs szervezett szűrővizsgálat.

A szűrés létjogosultsága ezért is vitatott, az urológusok leginkább az életkor vagy családi kórelőzmények alapján inkább az átlagosnál veszélyeztetettebbnek vélt pácienseknél az évente ismételt vizsgálatokra, a korai felismerésre a prosztatarák túlélése a hangsúlyt.

A prosztatadaganatot nem ritkán véletlenül fedezik fel: a rák korai stádiumban rendszerint semmilyen tünetet nem okoz.

Figyelmeztető jel lehet ugyanakkor, ha valaki rendszeresen küzd vizelési problémával, vizeletében vagy ondójában vért fedez fel. A rák előrehaladottabb formájában a lehetséges csontáttétek miatt reumás jellegű fájdalmak jelentkezhetnek. Fontos azonban leszögezni: miként a legtöbb daganattípusnál, úgy a prosztatarák esetében sem egyértelműek a tünetek, ezért azok jelentkezése a prosztatarák túlélése számos más probléma is meghúzódhat.

a prosztatarák túlélése papillomaviridae replikáció

A prosztatarák kezdeti tünetei például teljes egészében megegyeznek a dülmirigy jóindulatú megnagyobbodásával együtt járó panaszokkal. A férfiak alapesetben is nehezebben vehetők rá arra, hogy elmenjenek az orvoshoz, ám ez még inkább jellemző akkor, ha urológiai problémával kerülnek szembe.

Jellemző a problémák elbagatellizálása. Ennek hátterében nemcsak a szemérmesség és a szégyenérzet húzódik meg, hiszen vitathatatlan: a prosztatavizsgálat kellemetlen. Fontos azonban, hogy mindenki megértse: az urológus számára a prosztatavizsgálat ugyanolyan rutin művelet, mint a gyerekorvosnak az, amikor megnézni az iskolások manduláját. Prosztatavizsgálat végbélen át A prosztata a végbélen át könnyen vizsgálható.

Az alapvizsgálatot az jelenti, amikor az orvos egy gumikesztyűben a végbélen át megtapintja a prosztatát. Ezt rektális digitális rectalis digitalis, DRV nevezik: az előkészületek jóval tovább tartanak, mint maga a vizsgálat. A tapaszalt urológus néhány petesejt és papillomavírus alatt meggyőződik arról, észlelhető-e bármiféle kóros elváltozás a a prosztatarák túlélése.

A betegség legszembetűnőbb jele, ha a prosztatta az átlagosnál nagyobb, göbös, megkeményedett. Ez ugyanakkor még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a páciensnek daganata volna. Pontos diagnózis csak további vizsgálatokkal állítható fel. Az ultrahangvizsgálat során szintén a végbélen keresztül közelítik meg a prosztatát, hogy a speciális készülék segítségével meghatározzák a dülmirigy pontos nagyságát és formáját, elváltozásának alakját, mértékét.

A rákos szövet az ultrahangképen fekete folt formájában jelenik meg. Vérvétel és laboratóriumi vizsgálat Bár vizsgálati biztonsága nem százszázalékos, a legelterjedtebb, s legelfogadottabb az a vérvizsgálat, amely során a vér PSA prosztataspecifikus antigén szintjének a meghatározása vált.

Prosztatarák

A PSA egy a prosztata által termelt, s a véráramban is jelenlévő fehérje, az ondó elfolyósításában játszik szerepet. Ennek az egyetlen mutatószámnak az alapján azonban még továbbra sem lehet egyértelműen prosztatarákot diagnosztizálni. A PSA-érték tehát egy jó arányszám, ám a diagnosztikában más arányszámokat is figyelnek.

A vérvizsgálatnak ugyanakkor nemcsak a betegség felismerésében, hanem később, a kezelés hatékonyságának a megítélésében is döntő szerepe van. A prosztatarák túlélése nemcsak az fordul elő, hogy emelkedett PSA-érték mellett sem fedezhető fel rosszindulatú prosztatatumor, hanem megesik, hogy a prosztatában lévő rákos sejtek ellenére sem változik szembeszökően a PSA-érték. Szövettani vizsgálat, biopszia A prosztata tumoros elváltozását egyértelműen csak szövetének patológiai vizsgálata után lehet kimondani.

A végbélen keresztül végzett tűbiopsziával célzottan, a prosztata mindkét lebenyéből több mintát vesznek.

Prosztatarák - Mi dönti el a túlélési esélyeket?

A beavatkozás ambulánsan elvégezhető, helyi érzéstelenítéssel mindössze néhány percig tart. Amennyiben a patológiai eredmény negatív, ám a rákgyanú továbbra is fennáll, az eljárást megismételhetik, valamint a páciens PSA értékeit folyamatosan figyelik. Ha a szövettani vizsgálat pozitív eredményt hozott, a következő lépés annak kiderítése, hogy a daganat csak a prosztatát támadta-e meg vagy már áttétei is létrejöttek.

A továbbiakban ultrahang, CT, MR, csontizotóp-vizsgálat, a húgyhólyag és a végbél specifikus vizsgálata vagy röntgenfelvétel készítése is szóba jöhet, hogy a hatékony terápia meghatározásának érdekében pontosan meg lehessen állapítani azt, melyik stádiumban a prosztatarák túlélése a páciens.

A patológiai vizsgálat nemcsak arra deríthet fényt, hogy jelen vannak-e a rákos szövetek a szervben, hanem azok tulajdonságait is vizsgálni képes. Alapvetően különbség tehető a jól és a kevésbé differenciált tumorok között: a differenciált, azaz a környező szövetektől jól elkülöníthetően kifejlődött elváltozás rendszerint lassabban terjed, a kevésbé lehatárolt rákos szövetek jellemzője viszont a gyorsabb burjánzás és gyorsabb áttétképzési képesség.

Vannak olyan a prosztatarák túlélése, amelyek kezelés nélkül sem idéznek elő komolyabb tüneteket, nem hordoznak életveszélyes kockázatot, ezért az ilyen esetek terápiája valójában felesleges. Fontos ugyanakkor leszögezni: ma még nem ismeretesek hatékony módszerek a kezelést nem igénylő esetek megbízható azonosítására. Mivel megbízhatóan nem dönthető el, hogy várhatóan melyik daganatok hajlamosan a növekedésre és burjánzásra, ezért jelen álláspont szerint minden diagnosztizált prosztatarákot kezelni kell.

A dülmirigyrák négy stádiumát különböztetik meg: 1-es stádium: Tünetmentes, klinikailag észrevétlen tumor, nem tapintható és rendszerint a képalkotó vizsgálatok sem mutatják ki. Leggyakrabban a prosztata megnagyobbodás miatt elvégzett operációk során, az eltávolított szövetek utólagos patológiai vizsgálata során derül fény a rákos sejtek jelenlétére.

A csomó vagy a rákos szövetek által beszűrt terület lokális, nem terjed túl a szerven. Mit mutat a Gleason-score? A prosztata tumorok megjelenésükben meglehetősen egységes képet mutatnak, azonban biológiai viselkedésük alapján igen különbözőek.

A prosztatarák szövettanilag legtöbbször adenokarcinóma. A prosztatarák sejtjeinek differenciáltságát érettségét az úgynevezett Gleason score-ral Gleason pontszámmal jellemezzük. A legdifferenciáltabbat egy, a legkevésbé differenciáltat ötös számmal jelölik. Egy műtéti vagy biopsziás anyagban a legdifferenciáltabb és a legkevésbé differenciált mintáknak az összegét adják meg. A 2 a legkevésbé, a 10 a leginkább agresszív daganat. A prognózis és a terápia megválasztása szempontjából kiemelt jelentőségű a daganat differenciáltsága Gleason-scorekiterjedése, a diagnóziskor észlelt PSA-szint, a beteg életkora, általános állapota, társbetegségei.

PSA tumormarker kontrollal követik a folyamatot A diagnózis idején lokális helyi folyamat és jó prognosztikai faktorok esetén az 5 éves túlélési arány megközelíti a százalékot. A lokalizált daganatos betegek egy részénél azonban a megfelelő sebészeti vagy sugárkezelés ellenére biokémiai relapszus visszaesés alakul ki, melynek első jele az emelkedő PSA-szint lehet. A PSA egy fehérje, amely szinte kizárólag a prosztatarák sejtjeiből ered. Ezért tehát a vérben mérhető PSA prosztata eredetű.

Mivel a PSA nem prosztatarák, csak prosztata specifikus, így a vérben mért emelkedett PSA koncentráció nem kizárólag a prosztatarákra jellemző. Jóindulatú prosztata megnagyobbodásban, prosztata gyulladásban is lehet a prosztatarák túlélése a PSA érték. Viszont normális PSA szint mellett is fordulhat elő prosztatarák néhány százalékban. Prosztatarákban emelkedő PSA-szint esetén százalékban válik a betegség metasztatikussá áttétek képződnek.

Ez különösen a magas kockázatú folyamatokban pl. A prosztatarák terápiás lehetőségei A prosztatarák kezelése a betegség előrehaladottságától, a beteg korától, általános állapotától, várható életkilátásának idejétől függ. A terápiás lehetőségek között szerepel a sebészi beavatkozás, a sugárkezelés, a hormonterápia és a kemoterápia.

Napjainkban a legújabb kutatásoknak köszönhetően gyorsan bővül a terápiás paletta.

A rák kialakulásának veszélye az életkor előrehaladásával egyre nő, negyven év felett emiatt már ajánlott évenként is megvizsgáltatni a prosztatánkat. A betegség ekkor még idejében felismerésre kerül és jól kezelhető lesz. Az időben felismert prosztatarák gyógyítható vagy legalábbis visszaszorítható, a beteg számára így jó minőségű, lényegében tünet- és panaszmentes élet biztosítható.

Magyarországon helmintdúsítási módszer folynak klinikai vizsgálatok, és egyes új készítmények már hazánkban is elérhetőek a betegek számára. Ha az idős beteg prosztatarákja az un. Az ilyen betegek prognózisa jó, élettartamuk sem lesz rövidebb, mint a hasonló korosztályba tartozó, de nem prosztatarákos férfiak átlagos élettartama.

Műtét: a sebészi terápia Korán felismert esetben, amikor a daganat a prosztatán belül helyezkedik el, a teljes gyógyulás a prosztata radikális műtéttel történő eltávolításától várható. Ennek során a prosztatát és az ondómirigyeket egészben veszik ki, valamint a környéki nyirokcsomókat is eltávolítják.

Prosztatarák - Mi dönti el a túlélési esélyeket?

Sikeres, időben való beavatkozás esetén a beteg teljesen gyógyultnak tekinthető. Legtöbbször ezt a műtétet olyan jó általános állapotú betegeken végzik el, akiknek a várható élettartama eléri vagy meghaladja a 10 évet. Sugárterápia: külső és belső sugárkezelés Az a prosztatarák túlélése daganat és a kiújulások kezelésének egyik lehetősége a prosztata besugárzása, amely történhet külső vagy belső sugárforrásból.

A külső sugárforrásból történő besugárzás a műtétnél kevésbé megterhelő, így idősebb, 70 év feletti és rosszabb általános állapotú betegeknek ajánlják. A kezelés során külső sugárforrásból előre meghatározott alkalommal, előre meghatározott dózisú sugárzást irányítanak a daganatos területre, így a besugárzás a prosztata daganatos sejtjeit támadja, de hatással van a környező szövetekre is.

Bár mai modern képalkotó eljárások segítségével a daganat jól lokalizálható, ezáltal pontos célzás válik lehetővé, amely csökkenti a mellékhatások mértékét és növeli a daganatot érő sugárzás mennyiségét, ugyanakkor a kellemetlen mellékhatások teljes kiküszöbölése nem lehetséges: kialakulhat a húgycső szűkülete, a húgyhólyag és a végbél sugárzás okozta gyulladása, potenciazavar és inkontinencia vizelettartási probléma.

A belső sugárforrás lehet a besugárzandó területre behelyezett több parányi, izotópot tartalmazó kapszula vagy üresen felhelyezett és sugárzó anyaggal később feltöltött csövecske. A sugárforrás felhelyezése rövid, egyórás narkózisban bódításban ambulánsan is elvégezhető.

a prosztatarák túlélése szemölcs a láb hüvelykujján

Előnye, hogy a tumorsejteket pusztító sugárzást a kezelés néhány hónapos időtartamára úgy tudják adagolni, hogy az közvetlenül a a prosztatarák túlélése szövetet éri, az egészséges szövetek sokkal kevésbé károsodnak, mint a külső besugárzás esetén. Alkalmazzák továbbá a sugárkezelést a csontáttétek vagy helyi daganatos beszűrődések okozta fájdalom enyhítésére, valamint a rák helyi kiújulásának kezelésére. Hormonális háttér: Kutatók már a es években beszámoltak arról, hogy sebészeti kasztrációval és ösztrogén alkalmazásával áttétes prosztatadaganatos betegnél javulást értek el, így azóta a lokálisan előrehaladt vagy áttétes prosztatadaganatos betegek elsővonalbeli kezelése a hormonterápia.

A prosztatarák kialakulásában és progressziójában ugyanis kulcsszerepük van az androgéneknek, azaz a férfi nemi hormonoknak. Ilyen férfi nemi hormon például a tesztoszteron és az ebből egy enzim hatására kialakuló dihidro-tesztoszteron DHT. Ezek az androgének élettani működésük során elősegítik a prosztatasejtek növekedését, működését és szaporodását. Az androgének százalékát a herék termelik tesztoszteron formájában, míg a fennmaradó százalékot a mellékvese által termelt egyéb androgén hormonok képezik.

Az agyalapi mirigyben termelődő egyik hormon FSH-follikulus stimuláló hormon a herében a tesztoszteronszintézist serkenti. A prosztatadaganatok legnagyobb része hormonérzékeny, ugyanis a daganatos sejtek felszínén androgén receptorok találhatók, melyek a különböző jelátviteli utakon keresztül a tesztoszteron és a DHT hatására a daganatos sejtek további osztódását fokozzák. A helyzetet a prosztatarák túlélése, hogy áttétes prosztatarákos betegekben a herék és a mellékvesék mellett a prosztata tumorsejtek is képesek androgéneket elsősorban tesztoszteront termelni.

Abban az esetben, ha az androgén hatást bármilyen úton csökkentjük, akkor a rosszindulatú prosztata sejtek szaporodása is gátlás alá kerül. A tesztoszteron szintjének csökkentésére több lehetséges módszer szolgál.

Mivel a termelődés fő helyszínének a herék tekinthetők, azok műtéti eltávolítása után sebészi kasztráció a vér tesztoszteron-szintje rövid időn belül drasztikusan lecsökken, és a rákos prosztata jelentősen megkisebbedik, zsugorodik, a daganat progressziója fejlődése megszűnik. A hereszövet besugárzással is elpusztítható, ez azonban rendszerint kevésbé eredményes, mint a műtéti megoldás.

a prosztatarák túlélése juice méregtelenítő recept

Mód van a herék hormontermelésének gyógyszeres kiiktatására, illetve felfüggesztésére is, amit kémiai kasztrációnak neveznek. A kasztrációs hatás egy- két- ill. A férgek fertőzésének kezelése beteg hormonkezelését, illetve az esetleges műtétet urológus szakorvos bélférgek gyermekek képek. A hormonterápia fegyvertárába tartoznak az ún.

LHRH analógok, ill. Ezek különböző hatásmechanizmusú vegyületek, ám hatásukban hasonlóak: gátolják az agyalapi mirigyben képződő szabályozó hormonok termelődését, tehát közvetve csökkentik a tesztoszteron termelődését.

a prosztatarák túlélése laphámsejtes papilloma uvula

A hormonkezelés további módja anti-androgének androgénblokkolók adagolása. Ezek magában a prosztatában hatnak, éspedig oly módon, hogy prosztatasejtek hormonérzékelő receptoraihoz kapcsolódva gátolják a tesztoszteron, illetve a DHT dihidro-tesztoszteron sejtekhez való kötődését, így megakadályozva, hogy azok a ráksejtekre a növekedést serkentő hatásukat kifejthessék.

Az ún. Mivel a prosztatadaganatos sejtek legtöbbje hormon érzékeny, így az androgénhatást csökkentő gyógyszeres kezelésre a betegek 80—90 százaléka jól reagál, a daganat mérete csökkenni kezd, a PSA-szint is csökken. A hatás több hónapig vagy több évig is tarthat, de a hormonrezisztens sejtek hormonhatásra érzéketlen sejtek egy idő után növekedésnek indulnak, a betegség progrediál előrehaladkialakul a kasztrációrezisztens prosztatadaganat.

Kasztrációrezisztens állapotról akkor beszélünk, ha a vérben a tesztoszteron szintje egy adott alacsony értéken van, ám ennek ellenére a daganat mégis növekedésnek indul.

Fontos információk